5. laboratóriumi gyakorlat

Desztilláció

Elméleti bevezető

Pr. 1.17

Eszközök

Pr. 1.78. ábra szerinti desztillálókészülék, 25 cm3-es mérőlombik

Anyagok

10% acetont tartalmazó CoSO4-oldat

A mérés leírása

Állítsuk össze a Pr. 1.78. ábra szerinti desztillálókészüléket. Mérjük meg a vizsgált oldat sűrűségét mérőlombik segítségével (kalibrációt nem kell végezni, fogadjuk el a lombik térfogatát pontosan 25 cm3-nek). A szedőlombikba töltsünk mérőhengerrel kimért 30 cm3 desztillált vizet, jelöljük meg a folyadékszintet majd mosogassuk szárazra a lombikot. A berendezés adólombikjába öntsünk 125 cm3 oldatot (főzőpohárral elég kimérni), és tegyünk bele néhány szem horzsakövet. Indítsuk el a hűtővizet majd kezdjük el azbesztlapon keresztül melegíteni az adólombikot. A forrás megindulásától kezdve két percenként írjuk fel a hőmérsékletet. Ha a szedőlombikban összegyűlt 30 cm3 párlat, öntsük a desztillátumot tiszta főzőpohárba. Hűtsük le a párlatot, és mérjük meg a sűrűségét. Ha a második párlat térfogata is elérte a 30 cm3-t, állítsuk le a fűtést, és mérjük meg a második párlat sűrűségét is. Mérjük meg végül a desztillációs maradék, az ún. fenékpárlat sűrűségét, miután a labor hőmérsékletére hűtöttük.

Kérdések, feladatok

  1. Mi okozza a párlatok sűrűségének eltérését (segítség: ρaceton20ºC=0,79 g/cm3)? Melyik komponens dúsul az egyes párlatokban ill. a fenékpárlatban?
  2. Mi okozza az egyes párlatok színének eltérését?

Sav-bázis reakciók

Általános kémiai tanulmányainkban a savak és bázisok fogalmának többféle definíciójával találkozunk. Itt a Brønsted-féle definíciót használjuk, amely szerint a savak hidrogénion-leadásra, a bázisok hidrogénion-felvételre képes anyagok. A víz savként és bázisként viselkedik egyszerre, előbbi reakció révén OH-ionok, utóbbi révén protonok képződnek. Tiszta vízben a H+ és OH ionok mennyisége nagyon kicsi (10–7mol/dm3). A vizes oldatok kémhatása attól függ, hogy a OH- vagy a H+-ionok vannak-e többségben. Megfelelő anyagokkal (ún. indikátorok) az oldat kémhatása megállapítható. A sók is lehetnek savas ill. lúgos kémhatásúak, hidrolízis (vízzel való reakció) révén. Erős savak gyenge bázisokkal alkotott sói (pl. HCl + NH3 =NH4Cl) savasan, míg erős bázisok gyenge savakkal alkotott sói ( pl. CH3COOH + NaOH = CH3COONa + H2O) lúgosan hidrolizálnak. A hidrolízis számítását a sav–bázis egyensúlyok kapcsán tanuljuk majd, most csak a jelenséggel ismerkedünk.

A mérés leírása

Pr. 8.4.1. Sóoldatok kémhatása (a sóoldatokon kívül vizsgáljuk meg a reagens HCl, NaOH, ammónia és nátrium-acetát kémhatását is)

"Erősebb sav a gyengébbet sójából felszabadítja (kiszorítja)"

Az elvet a következő kémcsőkísérletekkel szemléltetjük:

  1. Adjunk nátrium-acetát oldathoz reagens sósavoldatot, majd óvatosan szagoljunk bele a kémcsőbe!
  2. 1-2 cm3 reagens NaHCO3-oldathoz adjunk hasonló mennyiségû reagens sósavoldatot!

Írjuk fel az észleléseket és a reakcióegyenleteket!


Az oldal készítője: Frigyes Dávid, egyetemi adjunktus (© 2006-2008.) Utolsó módosítás: 2015. 09. 04.