4. laboratóriumi gyakorlat

Desztilláció
Ozmózisos kísérletek (Ozmózisnyomás kimutatása: Pr. 14.4.2., Ozmózisos "szilikátnövények" előállítása: Pr. 14.4.3.)
Olvadáspontmérés (Pr. 11.1.1.; 11.1.a.) ábra szerinti készülék + felkészülni: Pr. 1.12.)
Forráspontmérés (Pr. 11.4.1.)
Redoxireakciók (Reakciók kálium-permanganáttal: Pr. 2.1.1., Reakciók jodidionnal és jóddal: Pr. 2.1.3., Redukció fémekkel: Pr. 2.1.6.)

Desztilláció

Elméleti bevezető

Pr. 1.17

Eszközök

Pr. 1.78. ábra szerinti desztillálókészülék, 50 cm³-es mérőlombik

Anyagok

10% acetont tartalmazó CoSO₄-oldat

A mérés leírása

Állítsuk össze a Pr. 1.78. ábra szerinti desztillálókészüléket. Mérjük meg a vizsgált oldat sűrűségét mérőlombik segítségével (kalibrációt nem kell végezni, fogadjuk el a lombik térfogatát pontosan 50 cm³-nek). A berendezés adólombikjába öntsünk 150 cm³ oldatot (főzőpohárral elég kimérni), és tegyünk bele néhány szem horzsakövet. Indítsuk el a hűtővizet majd kezdjük el azbesztlapon keresztül melegíteni az adólombikot. A forrás megindulásától kezdve öt percenként írjuk fel a hőmérsékletet. Ha az oldat 1/3-át ledesztilláltuk, cseréljük ki a szedőlombikot. Hűtsük le a párlatot, és ismét mérjük meg a sűrűségét. Ha a második párlat térfogata is elérte az 50 cm³-t, állítsuk le a fűtést, és mérjük meg a második párlat sűrűségét is.

Kérdések, feladatok

Mi okozza a párlatok sűrűségének eltérését (segítség: ρ_aceton^20ºC=0,79g/cm³)? Melyik komponens dúsul az egyes párlatokban ill. az ún. fenékpárlatban (a desztillációs maradékban)?
Mi okozza az egyes párlatok színének eltérését?

Redoxireakciók

Redoxireakcióról akkor beszélünk, ha a reaktánsok között e^--átmenet történik. Ezt legegyszerűbben a reakcióban részt vevő komponensek atomjai oxidációs számának kiszámításával vehetjük észre. Ha egy atom oxidációs száma nő, oxidálódik, ha csökken, redukálódik. Az olyan folyamatot, amelyben ugyanaz a komponens oxidálódik és redukálódik, diszproporciónak nevezzük. Az ellentétes folyamatot, vagyis amikor két különböző komponens oxidációja ill. redukciója azonos terméket ad, szinproporciónak nevezzük. Ha a folyamatban nincs olyan atom, aminek megváltozna az oxidációs száma, akkor a folyamat nem redoxireakció. Néhány fontos oxidálószert (redukcióra hajlamos anyagot) ill. redukálószert foglal össze az alábbi táblázat [és azokat az anyagokat, amelyekké azok általában redukálódnak, ill. oxidálódnak]:

oxidálószerek	redukálószerek
halogénelemek (F₂>Cl₂>Br₂>>I₂) [→F^-, Cl^-, Br^-, I^-] MnO₄^-[→Mn²⁺, MnO₂, MnO₄^2-], CrO₄^2-[→Cr³⁺] H₂O₂ [→H₂O] HNO₃,[→NO₂], H₂SO₄ [→SO₂]	fémek (pl. Na, Zn, Al) [→Na⁺, Zn²⁺, Al³⁺] C [→CO₂], H₂ [→H₂O] H₂O₂ [→O₂]

A mérés leírása

Reakciók kálium-permanganáttal: Pr. 2.1.1., Reakciók jodidionnal és jóddal: Pr. 2.1.3., Redukció fémekkel: Pr. 2.1.6.