A labormunka szabályai

A hallgatói laboratóriumok rendje

  1. A laboratóriumba táskát, kabátot, ennivalót és innivalót bevinni szigorúan tilos, ezeket a tárgyakat a földszinti ruhatárban kell elhelyezni.
  2. A laboratóriumban vászon munkaköpeny és védőszemüveg használata a laboratóriumi gyakorlat teljes ideje alatt kötelező. Műszálas köpeny – tűzveszélyessége miatt – laboratóriumi munkára nem használható!
  3. A laboratóriumi edényekből enni vagy inni tilos. A csapokból ipari víz folyik, ez emberi fogyasztásra nem alkalmas.
  4. Vegyszereket, eszközöket, edényeket a laboratóriumból kivinni tilos.
  5. Az általános laboratóriumi felszerelés (főzőpohár, üvegbot, gumicső stb.) a szekrényekben található, helyüket az ESZKÖZÖK füzetből lehet megtudni.
  6. Az ESZKÖZÖK füzetben nem szereplő felszerelést a technikustól kell elkérni.
  7. A speciális berendezések, műszerek ki vannak készítve, azokat használat után ugyanoda kell visszarakni.
  8. A hőmérőket, platinaelektródokat és az egyedi műszereket – névre szólóan – a technikustól kell elkérni, és használat után neki kell visszaadni.
  9. A szilárd vegyszerek és a reagens oldatok a polcokon találhatók, használat után azokat vissza kell tenni a helyükre.
  10. Ha valamelyik reagenses vagy vegyszeres üveg kiürül, azt feltöltésre a technikusnak kell átadni.
  11. Amennyiben valamilyen vegyszer, oldat vagy felszerelés hiányzik vagy elromlik, a laboratóriumi technikus segítségét kell kérni.
  12. A kísérletekhez használt edényeket, főzőpoharakat minden esetben felirattal kell ellátni.
  13. Az üvegükből már egyszer kitöltött vegyszert visszatölteni tilos. A felhasznált ill. megmaradt vegyszert csak a vegyszerrel kompatíbilis GYŰJTŐ feliratú üvegbe szabad tölteni.
  14. A vegyszeres üvegekbe csak tiszta vegyszeres kanállal szabad belenyúlni.
  15. Az üvegeszközöket használat után el kell mosni (1. mosogatószer + szivacs/kefe, 2. csapvíz, 3. desztillált víz legalább kétszer), majd szárazra törölve a szekrénybe visszatenni.
  16. Mosogatás után a mosogatót súrolóporral ki kell mosni, és el kell öblíteni.
  17. A kémcsöveket, mérőhengereket, bürettákat, ill. egyéb, belülről el nem törölhető eszközöket a mosószeres mosás és a csapvizes öblítés után desztillált vízzel legalább kétszer el kell öblíteni, majd kívülről szárazra törölni.
  18. Konyharuhával csak a tisztára mosott üvegedények törölhetők el. A munkaasztalt tilos konyharuhával letörölni.
  19. A padlóra vagy a munkapadra kiömlött vegyszert közömbösíteni kell, majd bő vízzel le kell mosni.
  20. A gyakorlat végén a munkaasztalokat és az elszívófülkéket az erre a célra szolgáló ronggyal vagy szivaccsal át kell törölni és a székeket az asztalokra fel kell tenni.
  21. A felszereléseket csak tisztán szabad eltenni a helyükre. Az el nem mosogatott, piszkos eszközök laborkárnak számítanak.
  22. Az eltört eszközök pontos leírását a LABORKÁR füzetbe be kell vezetni a félévi elszámolás miatt.
  23. Gázégőkhöz tartózó gumicsöveket másra használni, ill. a gázégőket nem a hozzájuk tartozó gumicsővel csatlakoztatni tilos.
  24. A vasállványokat, fogókat használat után ronggyal vagy szivaccsal át kell törölni, és tisztán a helyükre visszarakni.

A laboratóriumi rend megszegése a laboratóriumból való kizárást vonhatja maga után!

Balesetvédelmi, elsősegély-nyújtási tudnivalók

Az első és legfontosabb szabály, hogy a laborban mindig felelősségtudóan, komolyan, figyelmesen kell dolgozni. Csak olyan kísérletet szabad elvégezni, amiről az oktató tud. Vegyszert a laborból otthoni kísérletezéshez hazavinni szigorúan tilos. Az adott gyakorlatot a kísérlet megkezdése előtt ismerni kell, "partitúrából", az előiratból mondatonként dolgozni tilos. Az oktató bármikor megkérdezheti, hogy mit csinálunk, és ha erre nem tudunk kielégítően válaszolni, hazaküldhet (önmagunk és társaink biztonsága érdekében). A laborasztalon rendet kell tartani, csak az lehet az asztalon, amire szükségünk van, használat után mindent vigyünk a helyére. Ha valamilyen vegyszer az asztalra, földre kifolyik, azonnal távolítsuk el (az adott vegyszerrel kapcsolatos szabályok szerint), a földön a víz is balesetveszélyes lehet (csúszásveszély), azonnal fel kell mosni. Minden balesetet azonnal jelenteni kell az oktatónak, mert csak ő döntheti el azt, hogy a baleset súlyossága indokol-e intézkedést, és ha igen, milyet (sok esetben a baleset nem okoz azonnal tünetet, de veszélyes állapotot idézhet elő). Az oktató utasításait pontosan be kell tartani. Ne kezdjünk el a laboratóriumban dolgozni addig, amíg az alapvető elsősegélynyújtó eszközök (elsősegélynyújtó doboz, tűzoltózuhany, tűzoltópokróc, homok, szemöblögető) és közömbösítő anyagok pontos helyét és használatát nem ismerjük.

További információk

Pr. 1.1-1.2. (Ebből az első és minden további gyakorlatra fel kell készülni.)

A Laborjegyzőkönyv

Minden laboratóriumi munka alapvető feltétele a gondosan, szakszerűen vezetett jegyzőkönyv. Alapvető szabály, hogy mindennek úgy kell a jegyzőkönyvben szerepelnie, hogy a kísérletet egy középfokú laboratóriumi jártassággal rendelkező személy más segédeszköz nélkül meg tudja ismételni (nem lehet benne hivatkozás a Praktikumra vagy más információra). A jegyzőkönyvben tehát szerepelnie kell a kísérlet érhető leírásának, minden, kémcsőnél bonyolultabb berendezés rajzának, az összes kísérleti adatnak (megfelelő pontossággal), a kiértékelés menetének és eredményének. Szerepelnie kell továbbá minden, a kísérlet során végbemenő kémiai reakció egyenletének. A gyakorlat során más füzetbe, papírra, cetlire, kézre a gyakorlathoz köthető adatot írni tilos. Hasonlóan tilos a jegyzőkönyv átmásolása piszkozat-tisztázat formájában. A jegyzőkönyv vezetéséhez vízzel, gyakoribb oldószerekkel "nem futó" tollat kell használni (máskülönben egy kis kifröccsenő vízmennyiség is megsemmisíthet máshonnan be nem szerezhető adatokat; ld. a mellékelt ábrát). A jegyzőkönyvnek minden gyakorlatnál tartalmaznia kell a dátumot, a kísérlet számát és pontos címét. Ezután a kísérlet tömör leírása következik. Mivel ennek vezetésére a gyakorlaton esetleg nincs elég idő, ezt megoldhatjuk úgy is, hogy erre csak helyet hagyunk ki, és az üres helyet később töltjük ki az előirat alapján. Mindenképpen a gyakorlat során kell azonban belekerülnie az előirattól való eltéréseknek és a berendezések rajzainak. A berendezésrajzoknak egyszerűnek, pontos vonalas rajzoknak kell lenniük. A kísérlet leírása után következnek a tapasztalatok. Ezek lehetnek mérési eredmények (pl. tömegadatok, titrálásnál fogyás-adatok, stb.) vagy érzékszervi észlelések (elszíneződött, felrobbant, szúrós szagú gáz fejlődött). Végül a magyarázat rész következik a számításokkal, egyenletekkel, az előirat kérdéseinek megválaszolásával. A "kísérlet-tapasztalat-magyarázat" szerkezetet lehetőleg egyértelműen jelezni kell.

Az oldal készítője és fenntartója: Frigyes Dávid, egyetemi adjunktus (© 2006.)